Introduction of the UNESCO World Heritage Convention at institutional level and on legal terms. The Hungarian example

Melinda Harlov-Csortán

doi:10.35784/odk.5447

Open full text

pdf

Published: Dec 16, 2023

DOI: https://doi.org/10.35784/odk.5447

Issue No. 17 (2023)

Articles

35 years of World Heritage in the UK – challenges and opportunities
Chris Blandford

1-16
34 years and counting: the so far experience of World Heritage assets in Thessaloniki, Greece
Dimitrios Zygomalas

17-33
UNESCO World Heritage Convention – mission and commitment in times of challenges: lessons learnt from World Heritage Cities in Northwest-Europe and North-America
Matthias Ripp, Elena Arndt, Monika Göttler

35-53
The 50 years of the World Heritage Convention in Spain: implementation, effects, and challenges
Mónica Luengo, Celia Martínez, Xavier Casanovas, Maider Maraña, Jordi Tresserras, Cristina Lafuente

55-65
Introduction of the UNESCO World Heritage Convention at institutional level and on legal terms. The Hungarian example
Melinda Harlov-Csortán

67-82
World Heritage at 50: policy and practice – key achievements and major challenges
Mechtild Rössler

83-95
Changing the game: the case of cultural landscapes
David Jacques

97-104
World Heritage as a balancing act: experiences from a medium-sized World Heritage City in Bavaria
Patricia Alberth

105-114
Committee decisions impact on the World Heritage List: breaking the balance
Iva Zunjic

115-128
Application of experience gleaned from the WHL system in national heritage protection systems – opportunities and benefits
Bogusław Szmygin

129-136

DOI

https://doi.org/10.35784/odk.5447

Authors

Melinda Harlov-Csortán

hfh.icomos@gmail.com

Apor Vilmos Katolikus Foiskola, Center for the Study of the Presidency and Congress, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ICOMOS Hungary; European Labour History Network, Hungary

https://orcid.org/0000-0002-2945-217X

Abstract

The text analyses the introduction of the supranational notion of cultural heritage together with the related processes (heritagization) at the Hungarian legal- and institutional level. First, the national governing powers and the legislative texts are analysed in order to find out the named processes on macro level. Then the connecting professional and scientific disciplines (monument-, environment protection and ethnography) are investigated through the institutional structures and their realization steps as well to decode their transformations to cultural heritage on national level. The research focuses on the period between the mid-20th century and the early 2010s, as during this period the international and scientific usage of the term cultural heritage got fully customized in the Hungarian context.

Keywords:

Hungary, legislative texts, UNESCO, World Heritage Convention, law, World Heritage Committee

References

Act of CLVI of 1997 on Public Organizations, https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700156.TV

Act LIV of 1997 on Monument Protection, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100064.tv

Act LIII of 1995 on Natural Protection, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500053.tv

Act LIII of 1996 on Environment Protection, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600053.tv

Act LXIV of 2001 on Cultural Heritage, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100064.TV

Act LXV of 1990 on Local Governments, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=99000065.TV&mahu=1

Act LXXVII of 2011 on World Heritage, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100077.TV&celpara=#xcelparam

Askew M., The Magic List of Global Status, [in:] Heritage and Globalization, S. Labadi, C. Long (eds.), London 2010

Avrami E., Mason R., de la Torre M. (eds.), Values and Heritage Conservation Research Report, Los Angeles 2000.

Barkan E., Amending Historical Injustices: The Restitution of Cultural Property—An Overview, [in:] Claiming the Stones, Naming the Bones: Cultural Property and the Negotiation of National and Ethnic Identity, E. Barkan, R. Bush (eds.), Los Angeles 2002.

Bihari Z., Antal Z., Gyüre P., Természetvédelmi ökológia, Debrecen 2008.

Brain S., Song of the Forest: Russian Forestry and Stalinist Environmentalism 1905–1953, Pittsburgh 2011. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctt5hjn2f

Council Directive of 2 April 1979 on the conservation of wild birds, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:31979L0409

Council Directive of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A31992L0043

Dercsényi, D., Town-planning and the protection of historic monuments in Hungary, [in:] The monument for the man. Records of the II International Congress of Restoration, P. Gazzola (ed.), Venice 1964, https://www.icomos.org/publications/terza26.pdf

Dercsényi D., Horler M., Beszámoló az 1964. évi velencei II. Nemzetközi Műemlékvédelmi Kongresszusról, [in:] Műemlékvédelem, Vol. 8. No. 4., 1964.

Dobos A., Az átmeneti (puffer)-zóna geológiai értékvédelemben játszott szerepének bemutatása egy bükkaljai mintaterület alapján, Földrajzi konferencia, Szeged 2001, http://geography.hu/mfk2001/cikkek/DobosA2.pdf

Erdősi P., A kulturális örökség meghatározásának kísérletei Magyarországon, [in:] Regio, Vol. 11. No. 4., 2000.

European Union, Compendium of basic texts of the Council of Europe in the field of cultural heritage, Strasbourg, 1998.

Fejős Z., Tárgy-fordítások. Néprajzi Múzeumi tanulmányok, Budapest 2003.

Gazda K., Gyermekvilág Esztelneken Néprajzi tanulmány, Bukarest 1980.

Gille Z., From the Cult of Waste to the Trash Heap of History: The Politics of Waste in Socialist and Postsocialist Hungary, Bloomington 2007.

Government Decree on the Certification of Energy Performance of Buildings, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0800176.kor

Governmental Decree on Identifying Organizational and Directional Institutions of Environmental-, Natural Protection and Water Management, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=A0600347.KOR&mahu=1

Governmental Decree on Identifying Organizational and Directional Institutions of Environmental-, Natural Protection, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500071.kor

Governmental Decree on Sites of European Community Importance for Nature Conservation Purposes, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400275.kor

Granasztóiné G. K., Szellemi örökségünk, a magyar műemlékvédelem, [in:] Magyar Szemle Újfolyam, Vol. 22. No. 3-4, 2013.

Gunda B., Hagyomány és európaiság. Akadémiai székfoglaló (1991. január 28.), Budapest 1994.

Györffy I., A néphagyomány és nemzeti művelődés, Budapest 1939.

Halász P., Szükségünk van-e a hagyományra a harmadik évezredben?, [in:] Honismeret, vol. 28. no. 6, 2000.

Hoffmann T., A tudomány forrásai-e a múzeumok néprajzi gyűjteményei?, [in:] Néprajzi értesítő no. 51,1969.

Hoppál M., Az Európai Folklór Intézet története, [in:] Folkloristica Varietas. Válogatott tanulmányok II., Budapest 2018.

Hungarian Fundamental Law, 2011, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv

ICOMOS’ Mission, 2020, https://www.icomos.org/en/about-icomos/mission-and-vision/icomos-mission

Labadi S., Logan W. S., Urban Heritage, Development and Sustainability: International Frameworks, National and Local Governance, London 2015. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315728018

Láng I., Az EU előszobájában, [in:] Tények könyve, A. Kereszty (ed.), Budapest 1998.

Markó B., et al., Kultúra, természet, örökség: a kulturális és a természeti örökség kapcsolatának multidiszciplináris vizsgálata Délnyugat-Szilágyságban, [in:] Érték és közösség. A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben, A. Jakab., A. Vajda(eds.), Kolozsvár 2016.

Ministry Decree on the Hungarian Biosphere Reservoirs, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0700007.KVV&celpara=

Myers D., Smith S. N.,. Ostergren G. (eds.), Consensus Building, Negotiation, and Conflict Resolution for Heritage Place Management, Los Angeles 2016.

Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage Convention, Paris 2015.

Pál V., Discourses over nature. The politicization of the environment in Central and Eastern Europe during the Cold War (1949- mid 1980s), [in:] The Living City - an anthology in urban environmental history, S. Lilja, M. Legnér (ed.), Stockholm 2010.

Román A, A Velencei Kartától a Nara Dokumentumig, [in:] Műemlékvédelem, Vol. 61. No. 1., 1997.

Ságvári A., (ed.), Források Budapest múltjából V./b 1954-1958, Budapest 1988.

Sonkoly G., Bolyhos tájaink, Budapest 2016.

Sonkoly G., Social history of cultural heritage protection in Hungary, [in:] Protectng and Safeguarding cultural heritage. Systems of Management of Cultural Heritage in the Visegrad Countries, J. Purchla (ed.), Krakow 2011.

Tardy J., Természetvédelem,[in:] Magyarország a XX. században II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság, I. Tarsoly (ed.), Szekszárd 1997.

Tilinger I., A magyar műemlékvédelem jellegzetességei, [in:] Az Egri Nyári Egyetem előadásai, G. Barcza (ed.), Budapest 1978.

Tófalusi I., Magyar Etymológiai Szótár, Budapest 2001.

UNESCO, The Nara Document on Authenticity, 1994.

Urbán M., NATURE 2000: regulation and practice. Dissertation, Szeged 2007.

Viskolcz N, A veszteség gondos dokumentálása. A kulturális örökségvédelem intézményrendszerének változásai a rendszerváltás után (1990–2015), [in:] Sodrásban képzések, kutatások (1975–2015), E. Sütő, E. Szirmai, E.Újvári (eds.), Szeged 2016.

Viski K., Tájékoztató, [in:] A magyarság néprajza I., Z. Bátky, I. Győrffy, K. Viski, (eds), Budapest 1933.

Voigt V., Hoppál M., Ethnosemiotic – Hungary, Budapest 2003.

Zaicz G., Etimológiai Szótár, Budapest 2006.

Žarnić R., Rajčić V., Skordaki N., A contribution to the built heritage environmental impact assessment, [in:] ISPRS Annals of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, Vol. II-5/W3, 2015. DOI: https://doi.org/10.5194/isprsannals-II-5-W3-389-2015

Harlov-Csortán , M. (2023). Introduction of the UNESCO World Heritage Convention at institutional level and on legal terms. The Hungarian example. Protection of Cultural Heritage, 1(17), 67–82. https://doi.org/10.35784/odk.5447

Author Biography

Melinda Harlov-Csortán , Apor Vilmos Katolikus Foiskola, Center for the Study of the Presidency and Congress, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ICOMOS Hungary; European Labour History Network

Melinda Harlov-Csortán, PhD is an assistant college professor at Apor Vilmos Catholic College and member of the Hungarian National Committee of ICOMOS. Her PhD investigated the proposed topic in a wider time scale and through two specific examples, the Hollókő and the Fertő/Neusiedlersee UNESCO World Heritage examples. Since then, she has expanded her research scope on one hand by focusing on certain inhabitant communities at heritagized location and their heritage management and memorialization practices and possibilities and on the other hand, on comparative research with other national examples. She has presented her research at over forty Hungarian and international conferences (such as Budapest City Archive or Humboldt University, Berlin) and published her findings at both types of scholarly publications (e. g. Tér és Társadalom, Zeitschrift Für Ostmitteleuropa-Forschung) too.

Introduction of the UNESCO World Heritage Convention at institutional level and on legal terms. The Hungarian example

Issue No. 17 (2023)

Archives

DOI

Authors

Abstract

Keywords:

References

License

Melinda Harlov-Csortán , Apor Vilmos Katolikus Foiskola, Center for the Study of the Presidency and Congress, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ICOMOS Hungary; European Labour History Network

Article Sidebar

Issue No. 17 (2023)

Archives

Main Article Content

DOI

Authors

Abstract

Keywords:

References

Article Details

License

Melinda Harlov-Csortán , Apor Vilmos Katolikus Foiskola, Center for the Study of the Presidency and Congress, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ICOMOS Hungary; European Labour History Network